Az ellenállásos jelátalakító teljes körű bemutatása

Ipari szempontból nehéz elektronikus mérnökök olyan fizikai mennyiségek kiszámításához, mint a hőmérséklet és a nyomás, amelyek könnyen módosíthatók. 

Szerencsére jön egy rezisztív jelátalakító. A rezisztív jelátalakító használható fizikai mennyiségek kiszámítására, így az ipari folyamatokat jelentősen leegyszerűsíti. 

Tehát mi az az ellenállásos jelátalakító? Hogyan elektronikus a mérnökök rezisztív jelátalakítót használnak a fizikai mennyiségek kiszámításához? Mik az ellenállásos jelátalakítók előnyei és hátrányai? Hol használhatók az ellenállásos jelátalakítók? 

Ez a blog bemutat egy rezisztív jelátalakítót, beleértve annak meghatározását, működését, előnyeit, hátrányait és alkalmazásait. 

Ha hasznosnak találja, ossza meg tartalmainkat, vagy vegye fel a könyvjelzők közé!

A megosztás törődés!

Tartalom

● Mi az a rezisztív jelátalakító?

● Hogyan működik egy rezisztív jelátalakító?

● Az ellenállásos jelátalakító előnyei és hátrányai

● Az ellenállásos jelátalakító három fő alkalmazása

● FAQ

● Következtetés

---

Mi az a rezisztív jelátalakító?

A rezisztív jelátalakító egy elektronikus eszköz, amely képes különféle fizikai mennyiségek mérésére, mint például hőmérséklet, nyomás, rezgés, erő stb. 

Ezeket a fizikai mennyiségeket egyébként rendkívül nehéz mérni, mivel könnyen változhatnak. Ezzel a jelátalakítóval azonban könnyen kiszámíthatja ezeknek a mennyiségeknek az értékeit. 

Ennek a jelátalakítónak az ellenállása a fizikai mennyiségek változásával változik. Ezek az átalakítók primer és szekunder üzemmódban is működhetnek, de legtöbbször másodlagosként használják. 

Ez azért van, mert a kimenet az elsődleges jelátalakító bemenetként adható meg ennek az átalakítónak. 

Az elsődleges jelátalakítókat a fizikai mennyiségek mechanikai jelekké történő átalakítására használják, míg a szekunder átalakítókat arra használják, hogy a fizikai mennyiségeket közvetlenül elektromos jelekké alakítsák anélkül, hogy először mechanikus jelekké alakítanák át őket. 

A rezisztív jelátalakítók, egyfajta passzív átalakítók, különböző típusúak, például ellenállásos nyomásátalakítók, termisztoros ellenállások, LDR stb.

Hogyan működik egy rezisztív jelátalakító?

A rezisztív transzdukciók működésének rövid magyarázata

A rezisztív jelátalakítót főként a hőmérséklet, az elmozdulás, a nyomás, az erő kiszámítására használják. Az ellenállásos jelátalakító működése azzal magyarázható, hogy egy vezetőrudat tekintünk átalakítónak. 

Itt van az ellenállásos jelátalakító működési elve. Ez összefügg a vezető hosszával. A vezeték hossza egyenesen arányos az ellenállásával és fordítottan arányos a keresztmetszeti területével. 

Itt, ha a vezető hosszát L-nek, a keresztmetszeti területét A-nak, az ellenállást R-nek és az ellenállást ρ-nek tekintjük, akkor az ellenállást R = ρL/A-val jelölhetjük.

A jelátalakítók ellenállása a környezeti feltételek változása, valamint a vezető fizikai tulajdonságai miatt változhat. 

Az ellenállás változásának mérésére olyan mérőeszközök használhatók, mint az AC vagy DC. A rezisztív jelátalakító egy hosszú vezetőből áll, amelynek hossza időben változtatható. 

A vezeték egyik vége, míg a másik vége egy keféhez vagy egy csúszkához csatlakozik, amely szabadon mozoghat a jelátalakítók hosszában. Az objektum távolságát úgy tudjuk kiszámítani, hogy az objektumot a rezisztív jelátalakító csúszkájához csatlakoztatjuk. 

Amikor energiát alkalmazunk a tárgyra, hogy kimozdítsuk a kiindulási helyzetéből, a csúszka elmozdul a vezető hosszában, aminek következtében a hossza megváltozik. 

A vezeték hosszának változása a vezető ellenállását is megváltoztatja. A jelátalakító hasonlóan működik, mint a potenciométer, amelyet a szög- és lineáris elmozdulás kiszámításához használnak.

Az ellenállásos jelátalakító előnyei és hátrányai

Az ellenállásos jelátalakító fő előnyei a következők:

● Gyors eredmények: A rezisztív jelátalakítóval nagyon gyors eredmények érhetők el. 

● Elérhetőség: A rezisztív jelátalakítók többféle méretben kaphatók, és számottevően nagy mennyiségben kaphatók Ellenállás. Az ellenállás változásának kiszámításához AC és DC egyaránt használható.

● Elterjedt alkalmazások: Meglehetősen megfizethetőek és könnyen beszerezhetők a piacon. Ezt a jelátalakítót különféle alkalmazásokban használhatjuk, még akkor is, ha nem feltétlenül szükséges. Használható pontos eredmények elérésére. 

A rezisztív jelátalakítók néhány fő hátránya: 

● Hulladék teljesítmény: Sok energia megy kárba a csúszóérintkezők mozgatására. 

● Zajt csinálni: A csúszó érintkezők nagy zajt kelthetnek.

Az ellenállásos jelátalakító három fő alkalmazása

● Ellenállás hőmérő: A rezisztív jelátalakítót elsősorban a hőmérséklet mérésére használják különféle alkalmazásokban. Hőmérsékletváltozás esetén az ellenállás-átalakító hőmérsékleti együtthatója megváltozik, amely felhasználható a hőmérséklet változásának meghatározására.

● Potenciométer: A rezisztív jelátalakító a potenciométer ahol a jelátalakító ellenállása a vezető hosszának változtatásával változtatható.

● Nyújtásmérők: Az elmozdulás kiszámításához rezisztív jelátalakító használható. Ha megfeszítjük az ellenállást, az ellenállás megváltozik. Ez a jellemző az elmozdulás, az erő és a nyomás mérésére használható.

FAQ

1. K: Melyik rezisztív jelátalakító típus a leggyakrabban?

V: A leggyakrabban használt jelátalakító típus a változó ellenállású érzékelő. Rezisztív jelátalakítóként is ismert. Méri a hőmérsékletet, a nyomást, az elmozdulást, az erőt, a rezgést stb., hogy megértse, hogyan működik, vegye figyelembe a vezetőrudat.

2. K: Mire használhatók a rezisztív jelátalakítók?

V: A rezisztív jelátalakító egy érzékelő vagy elektromechanikus eszköz, amely a mechanikai változásokat, például az elmozdulást elektromos jelekké alakítja, amelyek állíthatók és felügyelhetők.

3. K: Mik a példák a jelátalakítókra?

V: Az átalakítók olyan elektronikus eszközök, amelyek energiát alakítanak át egyik formából a másikba. Gyakori példák közé tartoznak a mikrofonok, hangszórók, hőmérők, helyzet- és nyomásérzékelők és antennák.

4. K: Mit jelent a nyomásátalakító?

V: A nyomásátalakító egy olyan eszköz, amely egy folyadék nyomását méri, jelezve, hogy a folyadék milyen erőt fejt ki a felületre, amellyel érintkezik. A nyomásérzékelőket számos szabályozási és felügyeleti alkalmazásban használják, mint például az áramlás, a szélsebesség, a folyadékszint, a szivattyúrendszerek vagy a magasság.

Következtetés

A fenti tartalomból megismerjük a rezisztív jelátalakítók definícióit, működési elvét, előnyeit, hátrányait és alkalmazásait. Ez a szakasz nagyon hasznos elektronikus A mérnökök jobban ismerjék az ellenállás-átalakítókat, és jól tudják használni a fizikai mennyiségek kiszámításához. Szóval, tud többet az ellenállásos jelátalakítókról a cikk elolvasása után?? Ne felejtse el megosztani ezt a cikket, ha hasznos az Ön számára!

Is Read

● Mi az a transzducer: típusai és ideális jellemzői
● Induktív jelátalakító: Működés és alkalmazásai
● Átalakító/érzékelő gerjesztési és mérési technikák

Hagyjon üzenetet 

Üzenetlista